Mert a csigatészta csak EGY részem, a többi mind nem látszik. De a többi is én vagyok, sőt a többi egy része a foglalkozásom is lesz majd, remélem, ha nagy leszek...
Amikor a klubra készülve véggigondoltam ki is vagyok, mit tettem eddig, mi volt, ami csakmeg történt, illetve honnan hová jutottam és merre megyek, akkor rájöttem, hogy nemcsak a konyháról érdemes írni...
Megint csak: nem magamutogatásból, hanem hogy talán mások is okuljanak, ha véletlenül idetévednek. Mert nem vagyok senkinél szebb, sem jobb, sem okosabb vagy akármibb. De láttam-látok-megéltem-megélek ezt-azt...
Ez is egy szelete a világnak, hátha valakit érdekel.
(ezt, a csigatésztával ellentétben nemcsak magamért készítem)
Ők a gyerekeim. Az egyik részem, és ennek a gyerekesdinek az igazi jelentését csak azok ismerik, akik nagyon régóta (amikor még igaz se voltam) ismernek... Talán van 1-2 ilyen ember a földön, nem sokkal több.
Miről szól majd a blog?
Mindenről, ami érdekel engem: gyerekek, tanítás, más emberek, akiket érdemes megismerni, babahordozás, szoptatás, kertészkedés, olvasmányélmények, orvososdi meg természetesdi...
Majd igyekszem, hogy jó legyen :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése