2011. június 29., szerda

A kertem

Idén minden lassabban ment, többet vállaltam, kevesebbet voltam a kertben... Később kezdtem el a magokat vetni a tőzegcserepekbe, ezért nem is volt túl sokféle palántám (tökfélék - patisszon, olajtök, spárgatök, cukkini, luffatök).

Itt jön rögtön egy tapasztalat a tőzegcseréppel: nem lehet feliratozni... Ezért most meglepetés lesz majd, hol mi terem :)

Idén először ültettünk zöldborsót. Nagyon jó volt a termés, de rettentő kukacos volt...
Már nemsokára kiszedem a szárát és ültetek a helyére valamit, talán céklát.

A palántáimat a Lehel piacon (galéria) szereztem be, 3 féle paradicsom, 2 féle paprika, padlizsán, uborka.
Itt ismét egy tapasztalat: tavaly az uborka amit magról vetettem, nem kelt ki. Idén kikelt, de most is ugyanakkora, mint akkor...



Tökültetvény - egy része
A kertem vadregényes, és az is marad, amíg rajtam múlik. Nem fazonra nyírt, nem gyomtalan. Olyan, mintha valaki kihasította volna magának az erdőből, mégis az erdő része maradt volna. Rengeteg madár, gyógynövény, tonnányi csiga, teraszon napozó gyíkok. Sok gyümölcsfa, nemkicsit gondozatlanok, még alig tudtam hozzáfogni a legalább 10 éves lemaradás bepótlásához...

Egyik kedvenc növényem a vadmurok, a sárgarépa őse. Gyökere főzve ehető leveszöldség. Ismeretőjegyei, amelyek megkülönböztetik a mérgező hasonló növényektől: rendszerint a virágközepe piros, és a levelei összedörzsölve répaillatúak.



Imádkozó sáska egy fiatal példányát láttuk ma mulcsozás közben


Almás csendélet és a ház alulnézetből


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése