2011. szeptember 29., csütörtök

Ina May Gaskin

Nemrég Magyarországon járt, képzést tartott, dúláknak. Sajnos én nem voltam jelen. De olvastam 1-2 könyvét, és mélységesen tisztelem a munkásságát.

Most Alternatív Nobel-díjat kapott egész életművéért, mellyel támogatta a biztonságos, nő-központú szülést és mindent megtett a babák és mamák mentális egészségéért.


Köszönjük, Ina May :)

Forrás: http://www.thelocal.se/36434/20110929/

2011. szeptember 23., péntek

Fodrászolós kínjaink

Ma Emmivel kitaláltuk, hogy levágjuk a haját. De persze nem én, mert azt már Julinál kipróbáltuk, hogy... khm... nem vagyok tehetséges fodrász. (Olyan volt a frizurája, hogy Nóra néni az oviból elvitte hajat vágatni a fodrász barátnőjéhez :))))

Felkerekedtünk.
Első fodrászat: néni ül a tükör előtt, a saját haját bodorítja nagy szérítókefével. Mondom mit szeretnék (ja, fodrásznál hajat vágatni??), mondja, hogy nemnem, mert ő bizony gyereket nem vállal... Bakter. Mondjuk ebben a fodrászatban embert még nem láttam, lehet hogy csak pénzmosásra van vagy hogy a néni nyugodtan bodorgathassa a haját...

Második fodrászat: jöjjünk vissza délután. Komám, nekünk az nem jó, és tapasztalatom szerint (anyám fodrász volt) egy gyerek hajvágás 15 perc...

Harmadik: ki van írva, hogy NYITVA 8-20 óráig, de minden zárva, egy lélek sincs bent.

Negyedik: pár hét alatt a fodrászat szoláriummá (pardon! SZÉPSÉGSZALONNÁ) alakult... Mondjuk mitől szépségszalon valami, ahol csak szoli van? Nem baj, lényeg, hogy fodrászat nincs.

Itt adtuk fel... Hazamentünk, mindketten hosszú hajjal.

Csak kérdem: miért nem vágnak gyereknek hajat? Többszöri tapasztalat, hogy "gyereket nem". Hát mit csináljak vele, könyörgöm, nullás géppel nyírjam? Mégiscsak lány. Plusz utálom azt a hozzáállást, hogy a gyerek csak "hülyeizgőmozgóértetlensatöbbi" lehet.

Jelentem, enyém gyerekek normálisak, képesek megérteni, amit mondanak nekik. Fodrászt kereseeeeek!!!

(A lakótelepünkön ezen kívül még 3 fodrászat van, azokba már nem mentünk be, mert a gyerekhajvágásra szánt időnk lejárt...)

2011. szeptember 9., péntek

Klubos probléma(?)

Eddig nem jött elő vagy csak elhessegettem, ma viszont igen.

Tudjuk (elvben), hogy a klub nem tanfolyam. Lehet próbálni, lehet kérdezni, beszélgetni. Eddig (is) mindig elzárkóztunk attól, hogy kötéseket tanítsunk, és ha rajtam múlik, ez ezután is így lesz.

Miért nem? (több oka is van, de ami nekem legfontosabb)

BIZTONSÁG - a legfontosabb számomra. A szülő és a gyerek biztonsága. Hogy véletlenül se történjen semmi baleset, ne okozzak bajt. Ez egy F2F tanácsadáson nem okoz problémát, mert az ember ráhangolódik a családra, figyel, koncetrál ezerrel. De egy klubban, ahol sokan vagyunk, beszélnek körülöttünk, ahol gyerekek másznak vagy rohangálnak a lábunk alatt, csörögnek a telefonok... Amikor már én is mennék, mert otthon engem is várnak vagy az én gyerekem is éhes és aludna...
Egy félrenézés elég, és máris meglehet a baj, hogy nem tudok a gyerekért nyúlni, hogy nem kapom el pedig kéne... Nem vagyok parázós anya, sem parázós tanácsadó úgy általában, de ennek az az oka, hogy mindig, tűzön-vízen át betartok bizonyos szabályokat.

(A másik nagyon fontos ok, hogy a klubban nincs lehetőség alaposan kivesézni, megrágni, kérdezni és újramagyarázni az információkat, enélkül pedig nincs értelme. A hordozás nemcsak az, hogy feldobom a kölyköm oszt kész, ennél sokkal több, jobb és szebb. Kell-muszáj időt szánni a megtanulására.)

Kérlek benneteket, hogy ezt lássátok mögé, amikor azt mondom, hogy nem tanítunk kötést a klubban.
Én jelenleg a tanácsadói képzés félútján tartok (az alaptanfolyamot végeztem el, ami jogosít tanácsadásra), de van egy következő lépcső, ami egy magasabb (vagy inkább speciálisabb) képesítést ad. Azt is el fogom végezni, és akkor (talán) azt fogom érezni, hogy na most oké...
Tudjatok róla, hogy addig nem kérek a tanácsadásért pénzt (max. a felmerülő költségeim megtérítését, pl. bkvjegy), inkább örülök, hogy "én is jó vagyok" és elmehetek valakikhez tanulni :)

Ezt csak azért írtam, mert ma többen jöttek hozzám a klubban hogy tanácsadást szeretnének (ott helyben), meg cikinek éreztem a tagok előtt mondani, hogy az illető keressen tanácsadót... Tisztázni akarom itt és most azok előtt is akik nem ismernek (és nem tudják, hogy sajnos a pénz baromira nem érdekel), meg olyanok felé is integetek, akik talán ráncolják a szemöldöküket: hogy számomra a klub egy szerelem, amiért dolgozom, és nem egy folyó, ahol halászok. És ez így van.