2012. június 27., szerda

Ismét egy praktikus megoldás...

Sűrűn nézegetem horgolós barátnőim új hiperszuper (és nagyon drága) szerzeményeit... Fonaltartó, blokkoló, nevétsetudommi...

Bevallom, engem ilyenek nem hoznak lázba: cseppet sem zavar, ha papírszatyorból gombolyodik a fonal, az se, ha szivacson kell blokkolni.
Azt viszont szeretem, ha kézre állnak a dolgok, ha olcsón jó megoldás születik (ez a kreativitás? ;) )

Pár napja a telken kitaláltam egy jó kis fonaltartó "berendezést": nem került semmibe, viszont remekül működött.

 Íme:


Hozzávalók: terítő-leszorító, kerti szék (nem túl tiszta), kisszatyor, fonal

Terítő-leszorító 

Közelebbről:

Tényleg ne nézzétek hogy koszos a szék :)))
Szabad felhasználásra bárkinek továbbadom az ötletemet ;)))










2012. június 26., kedd

Én kis kertet kerteltem...

Ezzel több bibi is van: nem kicsi a kert, és nem kertelem eléggé sajnos...

Gyönyörű zöld, az eső éppen szakad pár nap kánikula után

De ha van időm, legalább készítek pár fotót...

Magica barátnőmtől kaptam ezeket a töveket tavalyelőtt

Ők is tavalyelőtt érkeztek Ágiék kertjéből



Szintén Ágitól, tavaly

Paradicsomok, paprikák és tökfélék kerültek idén a kertbe, sajnos többre nem futotta erőből-időből...

Paprika, paradicsom, orbáncfű

Cukkini, patisszon és uborka

A másik paradicsomágyás

A barna homály középen egy szöcske


Bársonyos kakukkszegfű, nyerő a színe!

A baloldali boszorkánylepke, a kéket nem tudom...

Rózsabogár és boszorkánylepke


Ligeti csiga átkapaszkodik :)


Ennyit mára, holnap újabbakkal jövök ;)



















2012. június 21., csütörtök

ClauWi világtérkép

Mi az a ClauWi?
Hát, röviden egy hordozóiskola, amely nagy hagyományokkal rendelkezik Európában... De a világtérképről kiderül, hogy nemcsak itt, hanem más földrészeken is jelen vannak az iskolában végzett tanácsadók.
Én szeretek magunk közé tartozni... Ha szeretnél te is: jelentkezz tanfolyamra, vagy szervezz magatoknak helyben.

ClauWi világtérkép 

ClauWi Magyarország a facebookon

2012. június 20., szerda

Nyári roló

Én nyárra lehúzom a rolót, mindig.
Most is így van: tegnap voltam az utolsó tanácsadáson, hazafelé már nagyon lazán jöttem... (Jó, van még egy-két "beugró", de nem lehetek teljesen tétlen... ;) )

Aki nagyon akar tőlem valamit, megtalál az összes drótos elérhetőségemen, de személyesen csak nagyon kivételes esetben. (A lányok lefoglalnak teljesen, meg a horgolás, a kertem... Van két kendőhorgolós projekt is, amit bevállaltam, szeretetből.)

Múlt pénteken a kerklub is bezárt, szintén nyári roló. Sokan hiányoztak betegség vagy utazás miatt, olyanok is voltak, akik máskor nem jönnek, de most benéztek (viszont a csoportképről lemaradtak), meg olyanok is, akik csak gondolatban jöttek, mert valamiért nem jutnak el hónapok óta közénk.
Csak mert valaki kérdezte és nem emlékszem hogy válaszoltam-e: van köztünk orvos, pszichológus, gyógytornász, tanár, közgazdász, szülésznő, védőnő, jógaoktató, informatikus, aromaterapeuta, masszőr, karateedző... (Meg hordozási tanácsadó, dúla, gyászcsoportvezető.)

Hiányoztak a teljesség igénye nélkül: c.Ildiék, Zsuzsiék, Liviék, Magdiék, Pálmiék, Rékáék, Dittáék... Jelentkezzen akit kihagytam!





A zenei műveltségünket Ildi és Péter (és Berta) csiszolták megint, lant és "kecskekürt" (hajaj, azt hiszem ezt elfelejtettem, pedig még a készítéséről is volt szó) szólt és reneszánsz táncot is tanultunk. Innen is nagyon köszönöm!




Jó volt a hangulat (átlaghangulat ;))

Minden volt, ami fontos:
kismamák - Tess már nem titkos ;)


Igény szerintiség...
A képen 4 baba szopik, csak mondom ;)) És mivel igény szerinti babák "járnak" hozzánk, ezért 4-nél többet nem sikerült egyszerre lekapni. De ha jól számolom 11 szoptatott baba van a csoportképen. Sőt vannak, akik már nem babák, hanem gyerekek inkább...


Igény szerintiség a nagyobbaknak... Ünige tavaly 3 hetesen "jött" először Kingával :)


Nyugalom...

Amikor a sensei is "csak" anya...

Majdnem sikerült fél kört végighorgolnom 3 óra alatt...

Emma "karatézik" Kittinek, a pólóm meg borzasztóan kövérít...


 Mindenkinek kellemes nyarat, sok pancsolást kívánok!

A kerklub szeptember 7-én nyit újra...
A Nagyklub is újraindul...
Szeptemberben két kolléganőmmel Babagyász-csoportot indítunk...
Október elején ismét lesz Nemzetközi Babahordozó Hét...
Októberben lesz a Kötődés hónapja, a Születés Hete Egyesület szervezésében...
Sorolhatnám még a rengeteg tennivalót, de nem teszem, mert most "nyaralok".
Találkozzunk inkább ősszel, kipihenten.



2012. június 3., vasárnap

Az anya meg a szülő...

Bevallom, sose értettem ezt az írást (Koncz Gábor Az anya meg a szülő), szerintem csak az hiszi, hogy különválasztható, aki nem volt se anya se szülő...

Az EMK óta tudom milyen sokrétűek az emberi kapcsolatok, olyanok mint a hagyma, ezer héj jön elő, ha megkapargatjuk...
Karate házi verseny lesz -, mondta Juli edzője, aki nem mellékesen a barátnőm...
Mik futottak át az agyamon abban a pillanatban?
1. Házi verseny, és őt elhívják --> húdekirály!
2. El kell vinni, nehogy lemaradjon!
3. Biztos tehetséges, ha hívják...
4. Szegény, mi lesz ha nem nyer!

Ne nevessetek ki, légyszi :)

Régóta nem karatézom már, de megvan az az életérzés. Felnőtt fejjel már tudom, nemcsak érzem mennyi mindent kaptam... Többszörösen hátrányos helyzetből indultam, és ez a "sport" volt az egyik, ami segített mindent átvészelni, még akkor is, amikor már rég a távolba veszett a dojo emléke is...

Ezért furcsa mindig látni a lányomat amikor felveszi a karateruháját...
Ezzel kapcsolatos gondolataim, csak hogy "héjazzunk":

1. Olyan gyámoltalan kisgyerek volt, hogy jó egy ilyen "eszközt" kapnia a kezébe.
2. Látom, milyen jól használja indulatkezelésre is...
3. Nagyon jól teljesít, igazán belead mindent.
4. Elszánt, erős, jó ránézni.
5. Ebben határozott, nagyon nehezen hagy ki edzést.
6. Az edzője (Gasparik Kitti sensei) igazi példakép lehet, Juli imádja.

Amikor a tatamin láttam ma, az a szülő jutott eszembe, aki megvalósíttatja a gyerekével a saját gyerekkori álmát. Én is ilyen vagyok? Végiggondoltam becsülettel:
1. Igen, akartam, hogy KIPRÓBÁLJA, de
2. sose erőltettem hogy járjon. Se szavakkal, se semmilyen ráhatással.
3. Amikor gondok voltak vele, többször felajánlottam a lehetőséget, hogy abbahagyhatja.
4. Magától mondja, hogy több edzésre szeretne járni...

Vetkőzés kumite után, háttérben az edző


Szóval, nem, nem vagyok olyan.
Viszont nagyon örülök, hogy 1-2 éve végre megoldást kaptam egy nagy félelmemre: hogy a tehetséges lányomnál nem találjuk meg azt, amiben igazán jó... Sokmindent kipróbáltunk: balett, rajz, festés, báb... De megtaláltuk, mert amellett, hogy jól számol (és egy nap alatt kiolvas egy regényt, ha Emma hagyja), még tehetségesen hegedül (és nagyon jó a zenei hallása, kár hogy énekkarra nem jár, akit érdekel miért, szívesen elpanaszkodom), és karatéban is jó. Vagyis már megvan. Majd később elválik hogy mi lesz belőle...

Azért amikor ott állt a tatamin a kumite előtt, akkor kicsit (de csak nagyon kicsit) megértettem ezt az anya vs. szülős dolgot... Mert aggódni kezdtem, hogy nincs lábszárvédője, és jajszegény... Közben meg éreztem magamban áramlani az adrenalint, hogy harc! Tiszta hasadt gondolatok...

Látjátok, ez a bejegyzés rólam szól, pedig nem is én álltam ma kint.

Juli a nagyobbik gyerekem, ami vicces, mert most született (Fantine Nikijével egy napon), és emlékszem mikor a hátukat simogatva altattam őket a kanapén, miközben a Kiskarácsonyt énekeltem...
De mostmár kiskamasz, megy a saját útján, és be kell látnom: jól boldogul. Gugoltam a tatami mellett és láttam, hogy nem kell már tolnom, lökdösnöm, tuszakolnom előre, megy ez neki egyedül. Persze, kell egy anya, aki mindig ott van akármi történik, de ő már ő, és nem az én egy részem. Annyit visz magával belőlünk, amennyit akar-tud-be bír fogadni, és van már stratégiája a túlélésre. Ezt akartam adni neki, mióta megszületett: stabil lábakat, ami(ke)n megáll egyedül is. Most láttam, hogy sikerül, de anya vagyok és még nem nyugszom meg, csak újra és újra bizonyságot szerzek.

Köszönet az edzőjének, aki 3 éve kormányozza-segíti őt!


Azért, hogy Juli ma
1. fegyelmezetten, kiegyensúlyozottan viselkedett egy eddig ismeretlen szituációban (először volt versenyen)
2. legyőzte a saját természetét és képes volt harcolni
3. reálisan felmérte magát a társaihoz képest ("Mama, szerinted 2. vagy 3. leszek?" - nem gondolta azt, hogy 1., mert látta az elsőt)
4. végig mosolyogva, elégedetten versenyzett, mégis elszántan, mindent beleadva
5. korrigált egy bírói elírást, ami neki kedvezett volna

Ma jól csinálta: katában és kumitéban is 2. helyezést ért el. Büszke volt magára, és ez a fontos... Meg az egyik érmet hazafelé kölcsönadta Emmának, amiért meg én vagyok büszke rá...
Köszönöm, Juli, a rengeteg konfliktusunk ellenére is jó az anyádnak (vagy szülődnek?) lenni! 

Emma így nézte a nagyokat














2012. június 2., szombat

Szigetel(t)ünk

Ma nyitott a Gyereksziget!
Minden évben megyünk, mert egy jó hely, ahol elfoglalják magukat a gyerekek, épp csak rájuk kell nézni, merre csatangolnak. Minden korosztály talál megfelelőt, de nemcsak korban, hanem érdeklődési, világnézeti különbségek sem számítanak. Jól mulat aki eszik cukrot, meg az is aki madárbarát, az aktívan pihenő is meg a tespedő is.

Idén kétfelé indult a család: én dolgoztam, a többiek mulattak.
Az Europalánta Egyesület ebben az évben úgy gondolta, hogy nemcsak korai fejlesztéssel foglalkozó szakembereket hív meg, hanem egyéb kötődéssel, babákkal foglalkozókat is. Így kerültek képbe a hordozósok is: többek között mi, a ClauWi hordozóiskola magyarországi kis különítménye.
Ez valóban KIS különítmény, és mindannyian családosak vagyunk, nem könnyű összeverbuválni magunkat. De most is sikerült, és máskor is fog, hívjatok nyugodtan minket bárhová :)

A rossz idő (hideg, szél, eső) dacára sokan jártak arra, nézegették az asztalunkat, mi meg lelkesen mutogattunk és beszélgettünk.

Egyik régi kedves barátom is kilátogatott, mert tudta hogy ott leszek...
Méhecskés zokni és piros köröm ;)

 Ja, ez nem az, itt csak röhögünk. Bár Tenzi már sokkal jobb kötésben csücsül, de az én Matyi babám lába meg kicsit kirotálódott. (Mentségemre legyen mondva, hogy koraszülött méret, nem sikerült jól térdet tömni neki, ezért néha furán áll a lába...)


Na, itt a méhecskés zokni és a piros köröm. Ez maradt bohó ifjúságunkból :)))))

De nemcsak móka és kacagás volt a délutánunk: tanácsadtunk is, ahogy kell. Azok a képek sajnos nincsenek nálam, úgyhogy nem tudok ízelítőt mutatni.

Nagyon jó volt együtt lenni a tanácsadó-társaimmal (a mai hármas Melus, Dzsordzsi, pynky volt) mert ők egyben a barátaim is... Egy hajóban evezünk, egyfelé... Ráadásul több hordozós fórumtárssal meg klubos anyukával találkoztunk.
Hordozós sétálgatásunk alatt többször feltűnést keltettünk, Melus az "érdekes" arcú, én a koraszülött gyakorló babámmal.



Nagyon köszönjük az Europalántának a meghívást, a szíves látást, ott leszünk a következő szombatokon is.
Gyertek, keressetek minket június 9., 16., 23-án is!