2012. december 30., vasárnap

Kányádi Sándor nálam szebben mondja:




Nem kívánok senkinek se
különösebben nagy dolgot.
Mindenki, amennyire tud,
legyen boldog.

Érje el, ki mit szeretne,
s ha elérte, többre vágyjon,
s megint többre. Tiszta szívből
ezt kívánom.

Szaporodjon ez az ország
Emberségbe’, hitbe’, kedvbe’,
s ki honnan jött, soha soha
ne feledje.

Mert míg tudod, ki vagy, mért vagy,
vissza nem fognak a kátyúk…
A többit majd apródonként
megcsináljuk.

Végül pedig azt kívánom,
legyen béke. –
Gyönyörködjünk még sokáig
a lehulló hópihékbe’!

    
Kányádi Sándor  
Csendes pohárköszöntő újév reggelén  (1956)

2012. december 24., hétfő

Ma mindenki boldog karácsonyt kíván

Ma boldog karácsonyt kívánunk egymásnak, remélem ez kitart jövő ilyenkorig :)

Minden barátomnak, "üzletfelemnek", ismerősömnek... "nembarátomnak" kívánok én is boldog karácsonyt! És olyan új évet, amit vár: hogy szép legyen, jó, szabad, érzelmi és fizikai jóllétben teljen el.
Kívánom nektek (és magamnak is, persze!), hogy
értsétek meg egymást - értsük meg egymást;
ha megértettük egymást, egyezzünk meg a kölcsönösen legjobb megoldásban;
ha megoldottuk, akkor tegyük zsebre ezt a tapasztalatot és legközelebb is használjuk fel.
Megéri ;)

Az ebédlő dísze, a kép kicsit homályos: egy kedves angyal, egy csillag és egy horgolt szivecske

Az idei év sok újat hozott a számomra: szüléskíséréseket, kisbabákat, (sose gondoltam volna) kismama masszázst... Elkezdtem gyászolókkal (elsősorban perinatális) foglalkozni, főleg egyénileg. Dúlai munkám során látom magamon, hogy a hospice(death)-dúlaság felé terelődöm, majd meglátjuk jövőre... (A minősítéshez kész van a pakkom, már csak küldeni kéne...)
És járok egy gyerekházba is segítőnek, ahol minden kompetenciámat fel tudom használni, véletlenszerűen húzom elő egyiket vagy másikat...
Megmaradt az életemben sok régi dolog is: a hordozás tanítása, segítő beszélgetések, az EMK, a kórházi munka... Az egyesületi munkáim.

Volt olyasmi is, amitől elköszöntem, mert kifutották az idejüket, nem is sajnálom. (Tényleg.)

Adtam elő itt-ott, erről-arról, jó volt. Elismerés minden meghívás, a jól végzett munka örömét adja minden csillogó szem, minden könnycsepp, amit az előadások alatt látok rajtatok.
Megismerkedtem más szervezetek vezetőivel és önkénteseivel, ez is jó volt.

És az emberek: mindig a hétköznapi hősökkel jövök, mint Juhász Judit a biológiai normával :)))
Elkezdtem dolgozni csodálatos emberekkel:
- a gyerekházban két elképesztően sokat adó szoc.munkással...
- a gyászcsoportvezető társaim, akikkel együtt tanultam, mind-mind fantasztikusak...
- a "hármunk gyászcsoportja"-társaim meg aztán még olyanabbak...
- Születés Hete egyesületi vezetőtársaim is...
- a PIC nővérei...
De szinte mindenkiről csak szuperlatívuszokban tudnék bármit is mondani, pedig tudjátok hogy nem vagyok nagyon mézesmázos :))))

Kötöttem új ismeretségeket (itt nem nevezek meg senkit, mert akit kihagyok joggal sértődne meg)...

Kötöttem szövetségeket, egy-kettő barátsággá szilárdult közben...
El is vesztettünk olyan embereket akiket szerettünk, ezt sajnálom...

Követtem el egy-két ronda kommunikációs hibát, akiről szó van tudja, remélem kiköszörültem a csorbát...


 Volt sok minden, nem is tudom már...

Ja, elindítottam a mamami nagyklubot, havonta egyszeri alkalommal, a pénteki kerületi klub mellé... Nem volt semmi! Majdnem egy év kellett, hogy kialakuljon a rendszer.

Mi történt még... Hosszú egy év :) Ja, megvan az 5 év saját szoptatós tapasztalatom ;)))

Mi nem változott?
Továbbra is elkötelezett híve vagyok a válaszkész(kötődő) nevelésnek, az együttalvásnak, a hordozásnak, az EMK-nak...
Kedvenc egyesületem a Születés Hete, kedvenc hordozóiskolám a ClauWi...

Ért két elég nagy elismerés is ebben az évben, az egyik, hogy a felhasználók és a mamami adminja moderátornak választottak. A másik karácsonyi meglepetés volt, de még nem mondhatom el, nem publikus :)


És a köszönömök:
(A világbékés:) Ha nem lenne a családom, nem csinálhatnám ezt a munkát. A férjem, a mindig riasztható Nagypapa és Pótnagypapa, akikkel a gyerekeim biztonságban vannak, amikor én lehetetlen/váratlan időpontban elszaladok valakihez...

Az EMK-s csoportomnak köszönöm, hogy minden problémát oda tudok vinni megbeszélésre.

De köszönöm a mamami közösségnek is, akár csak a létét is: idén is sokat gyűjtöttünk, sokat tettünk egymásért és másokért, volt hol megosztani amit akartunk.

A családoknak is köszönöm, akikkel hosszabb-rövidebb időt együtt töltöttem.

A klubos mamáknak is, akik rendületlenül járnak és segítenek megszervezni mindenféle érdekes dolgot (pl. Sz7, NBH).

Azoknak, akiknek a közreműködése segített a klub működésében: az előadóknak, a segítőknek...

Szóval mindenkinek mindent... Annyiótoknak hálás vagyok, hogy nem is tudom végiggondolni. Helyette egy képet adok:


Az idei fa, rajta a kedvenc díszeimmel, amelyeket innen-onnan kaptam... Nem tudom ki tudja rólam, de kézműves angyalokat gyűjtök ;) (A fára már nem fér fel több, lassan vitrint kell csináltatni...)

Előtérben meg a lányok: JuliEmma10;4
E. direkt csukott szemmel, mert fajsúlyos egyéniség...

Emma karácsonyi szösszenete: "Mama, te olyan szép vagy, mint egy szivárványangyal"... Ehhez nem is tudok mit hozzáfűzni, néha még nekem is elakad a szavam ;)))

(Közben írtam egy bejegyzést a csigatésztára is, kicsit kajás, kicsit mitörténtma...)


2012. december 21., péntek

Egy nagyon kedves karácsonyi ajándék...



Előrebocsájtom, hogy értsetek:
1. én nem csak mondom, hogy nem érdekel hányan olvassák a blogomat. Aki idetéved és elolvassa, annak köszönöm és jólesik, de nincsenek elvárásaim...
2. nálunk a Jézuska hozza az ajándékot. DE: azt nevezzük jézuska-hozta ajándéknak, amikor aki ad az eltalálja mit szeretne szívből-igazán a másik. Akkor jézuskás. Különben "csak" ajándék. (Ennek a varázsa az, hogy egész évben figyeljük egymást, hogy tudjuk mi az ami a másikat érdekli, ami foglalkoztatja, ami fontos neki. Ez amúgy alapkövetelmény lenne egy családban, de azt hiszem nem nagyon működik manapság...)

Volt egy bejegyzésem nemrég itt a blogon, a Híres ember...
Aztán kicsivel később érkezett hozzám egy könyv, benne egy képeslappal, "Boldog karácsonyt, pynky!" üzenettel...
Annak a könyvnek egy példánya volt, amit emlegettem...
Az illető
- olvasta a blogot,
- kerített egy olyan példányt, lehet hogy a sajátját adta oda,
- több akadályt leküzdve, másoktól szívességet kérve eljuttatta hozzám a könyvet...

Tudjátok, ez életem egyik legértékesebb karácsonyi ajándéka, mert igazán jézuskás. Valószínűleg pénzbeli értéke nem sok van. De odafigyelést, megértést, törődést kaptam. Pont NEKEM szólt, pont ENGEM ajándékozott meg. ÉN voltam a lényeg...

Nagyon-nagyon köszönöm!
(Az elkövető Celestina Viki volt, kívánok neki hasonlóan jézuskás ajándékokat!)


Több tonna hópehely


Vesztemre megemlítettem az ovis csoportban a "nagyonegyszerűésgyorséscsodaszép" hópelyheket, így a lelkes óvónéni rögtön berendelt tőlem párat teremdíszítésre, amit két részletben le is szállítottam. (Catania, 3,5-ös tűvel)
(Keményítés DM-es Ms. Texi folyékony keményítővel)

De ha már az oviba, akkor a suliba is kell (legyenek az embernek "versenyző" gyerekei...) Úgyhogy egy másra fel nem használt fonalból készítettem próbát, és a vastagabb fonalból jobb tartású csillagok (OK, hópelyhek) születtek.



Volt aztán jótékonysági bazár egy barátnőnk javára, ahová szintén felajánlódott tőlem két garnitúra (2x5 hópehely)... A végére már nagyon untam a fehéret, ezért színesek lettek, és a barátnőnknek készített készletbe szívecskék is keveredtek :)


Volt még "osztálykarácsony" is a kórházban, ahol zsákbamacskát árultam (jellemző a kereskedői vénámra, hogy két pusziért lehetett "venni"), oda is színeseket vittem, sokan vettek és sikere volt ;))))
Kedvem szerint Catania, Anchor Style Magicline és Katia Bombay fonalakat választottam hozzájuk, látszik hogy nem vagyok valami márkahű...

Volt olyan hópehely is amelyik ajándékkísérőként került el tőlem, vagy ő maga volt az ajándék :)

Azt hiszem, idénre már eleget gyakoroltam, nem szeretnék többet. De szerintem jövőre megint kihasználom hogy ilyen sokféleképpen blokkolható, könnyen elkészíthető mintát találtam és megint több tonna készül majd. (Attic24 Lucytől.)