2013. július 25., csütörtök

Választások 3. - Elkészült a kendő

Elkészült, blokkoltuk és meg is száradt.

Majdnem 2 gombolyag Alize Díva fonal, 4-es tű.
Nagyiminta és hálóminta, kis szegély :)
Mérete: a nagyobbik lányom feladata volt a kerületét kiszámolni, ebből kiderült, hogy az átfogó 145,5 cm; a két befogó pedig 98 és 102,5 cm :))) (Tehát a kerülete 3465 mm)

Képekben:
Blokkolás előtt
 Munkában





boldog gyerekmunkások :D
Száradás után
(a modell Emma)


Remélem a megajándékozottnak tetszeni fog...

2013. július 19., péntek

Ki rándul?

Ma szerencsére senki, mert edzőcipő és túracipő volt a lábfelszerelés.

Szeretek itt lenni, ahol vagyunk, több túraútvonal is van a közelünkben, és mindenfelé rét meg erdő van (mondjuk pele is a házban, amit annyira azért nem szeretek, de a szaGértők szerint le kéne vágni a ház körül a fákat hogy ne tudjanak átugrani a pelék... De egy erdőben kivágni a fákat? Elég fura lenne, mert akkor minek jöttünk erdőbe?! Mindegy, de ez olyan, hogy múltkor valaki megkérdezte, hogy miért nem vágjuk ki az erdőt és telepítünk gyümölcsfákat a helyére... Mert akkor a gyerekeknek később lenne gyümölcs. - Most is van, csak lentebb, nem az erdős részen: 2 almafa, 2 körte, 4 meggy, 2 cseresznye, 5-6 dió, több szilva. Ennyi miért nem elég?! Miért természetes, hogy mindent kiirtunk magunk körül, csak hogy kényelmesebb legyen? Nem értem, tényleg. Viszont minden tiszteletem a férjemé, aki fűkaszálás közben kikerüli a gyógynövényeket, amiket tilos levágnia. Na, ha ezt tudná a kérdezősködő jóember :D )

Szóval: most nem a szokott irányba indultunk, mert a lányok sziklára akartak mászni (buuuuáááá, nem sok mindentől félek, de a magasság közte van), akartunk még orbáncfűvirágot és pitypangot gyűjteni is.


 Elárulom, hogy végül egyiket sem szedtünk, az orbáncfű nem érdekes, mert a kertben is van, de hatalmas döbbenetünkre pitypangot sehol sem láttunk... Ezt nem értem, fejtse meg valaki.

Látunk rengeteg rózsabogarat


Tudjátok milyen jó a gyalogbodza illata? (Amúgy mérgező!)
Láttunk egy fura bogarat: a kép nem nagyon sikerült, olyan volt mint a krumplibogár, de piros-fekete csíkos. Csíkos pajzsospoloska a becsületes neve.

Látképek:

aratás után

ilyen mészkőhegy van mögöttünk

erről jöttünk
Egy csodaszép fa:

berkenye, nem jut eszembe milyen

És még egy bogár:
nőstény szarvas

Útközben találtunk több eperfát, meg is szedtük Emma kosarát, ezt eszegették a szikla alatt.

Rémes volt számomra a Nagyszikla alatti kis tisztás... Ki az a barom, aki képes oda kicipelni egy mosdókagylót azért, hogy odab..ssza a sziklához és ripityára törje? Környezetszennyező, balesetveszélyes és ronda. Őszintén kívánom az illetőnek azt, amit Bódi Gusztitól hallottam (mint legdurvábbat ahogy káromkodik), de szokás szerint véletlenül kifacsartam: egyen szálkát hallal! (Eredeti: egyen halat szálkával!)
Ja, a másik baromarc felfestett pirossal egy szívet meg valami szöveget. Neki is álljon csúz a derekába!

a Nagyszikla alatt

mindkét lányom magasra jutott, én lent ettem a kefét...




És láttunk még fekete lepkét (nem találtam hirtelen a lepkés könyvben), de általában is sokkal több lepke van idén mint tavaly; átlagosnál nagyobb gyíkot, olyan sáskát, amelyiknek piros volt a "combja" és pörögve ugrott...

Visszafelé más úton jöttünk, körbe a faluban: találkoztunk a kenyereskocsival, szedtünk faeper-utánpótlást és végül mégis kisütött a nap, úgyhogy izzadva értünk haza...

2013. július 17., szerda

Projektjeink, mert nyár van

A napjaink mozgalmasan-unalmasan telnek...
Egy mai életkép:
aranyvesszőre jól lehet vállfákat akasztani
 
 Év közben rengeteg dolgot csinálunk, főleg Juli és én: ezerfelé járunk, teljesítünk és alkalmazkodunk. Ilyenkor nyáron viszont mindannyian kellemesen el tudunk merülni a kis apróságainkban, "molyolásunkban".

A csajok itt éppen egy Pont, vonal, mérés című 1981-es orosz játékos mértankönyvet olvasnak...


Projekt 1. - napi főzés
minden nap csinálunk valamit amit ehetünk, ez létszükséglet, de kreativitás és az együtt végzett munka öröme is. Mindenki tud segíteni (aki éppen ott van), és szokott is.
Ma éppen almakompót készült, Emma volt a büszke daraboló.

Nem tudom miért, mindig megkérdezi, hogy "ez a kés fegyver?" :)))))


Projekt 2. - almaecet
Régóta szeretnék házi ecetet készíteni, de valami mindig közbejött és elhessegettem  feladatot. (Feladat akkor, ha nincs időm rá, nem tudok kellően odafigyelni és teherré válik.) Nemrég jártam Eszternél, aki többféle ecetet készített, mind megmutogatta, megkóstoltam, beszélgettünk erről. Most újra eszembe jutott, mert a fáinkon sok alma érik majd, alatta sok lepottyantat is találtunk.


Ráadásul tegnap Erdőkóstoló blogját is olvasgattam, ő sokfélét kipróbált és hasznos infókat találtam a vadgyümölcs-ecetekről. Rajta kívül még más oldalakat is megnéztem, Antalvali oldalán SzappanÖrdögHeni írása tetszett legjobban (a kommentelők hozzászólásait is érdemes elolvasni, érdekesek!) 

Szóval ma elhatároztuk hogy készítünk saját almaecetet, össze is vágtam az almát (én tutira nem reszelem...), beletettem a szükséges anyagokat (víz, cukor),



jobboldalt Hémangi vega szakácskönyve, csak mondom


lefedtem és a ház melletti sárga asztalra került napozni.
Sok feladat nincs vele, időnként keverni kell és várni.

Projekt 3. - orbáncfű olaj
Ikra barátnőm gyönyörű webboltjának blogján láttam az orbáncfűolaj készítésének receptjét. Gyerekkorom óta ismerkedem a gyógynövényekkel, szárítva, főzve, olajként... Nem idegen tőlem a gyűjtés és egy kis kotyvasztás sem. De a virágzó orbáncfű éppen nyíló virágait úgy letépni (napsütésben, mert akkor több benne az illóolaj), hogy a maradék kis bimbók ne szakadjanak le... Hát, nem egyszerű. Egy kistálnyit szedtem és napraforgóolajjal öntöttem fel, mert az volt itthon. Az üveget lefedve az ablakpárkányra állítottam.







Projekt 4. - természettudományos nevelés
Ez folyamatos, gyakorlatilag 11 éve csináljuk. Szegény hátrányos helyzetű gyerekeink számára talán nyomasztó, hogy az anyjuk tanító - dúla - eü. szakdolgozó - hobbi gyógynövényész és horgoló, az apjuk matematikus - programozó - kémikus és egyéb... ;))))

Nekem egyik kedvenc vesszőparipám (mert több is van) a "tudományos megismerés módszerei", ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy az élet minden területén sikeresebbek lehetünk, ha a körülöttünk lévő dolgokat egy bizonyos algoritmus szerint ismerjük meg.
Ma (mert tudom hogy az orbánfűolaj "csodás átalakuláson" fog keresztülmenni) Julit rávettem, hogy kövesse végig a "kísérletet": dokumentálja fotókkal és megfigyelési naplóban. Beszéltünk a kísérletről általánosságban (mi az, hogyan kell végezni, milyen feltételeknek kell teljesülniük stb.), a kísérlet tényezőiről (az orbáncfű - olaj - napfény[meleg]), az összetevők lehetséges változtatásáról és ezek hatásáról a kísérletben... Ragyogó ötletei voltak (kedvencem az olajos oldószer helyett limonádé használata), szuperül követte a magyarázatokat és kérdezett és végül elkészítette a megfigyelési napló mai napját. (Persze az is felmerült, hogy hogyan célszerű kinéznie egy olyannak.)
Nagyon boldog vagyok, amikor ez látom, hiszen egy nagyon értelmes kis kobak, aki minden fejlődési lehetőséget örömmel fogad!

És persze várja, mi lesz az az érdekesség, amit az olajunk produkálni fog (azt a felvetésemet, hogy talán rózsaillatot fog árasztani, komolytalannak találta...)


(És ma még mostunk is, forgótárcsás mosógéppel és kis centrifugával, ahogy illik, lásd életkép.
És folytatom a babagubót: sikerült megfejtenem a hiányzó bigyóbogyó titkát és bőszen haladok tovább a babakék-rózsaszín projekttel.)




2013. július 16., kedd

Horgolás és mormogás és horkolás

(A cím csak vicc.)

Ma este nem tudom miért, nagyon hosszú idő után mások blogjait nézegettem. Nagyon jó volt, köszönöm!

Indultam kedvenc fórumom Horgolós linkcenteréből, jártam Tündérviolánál, benéztem Jucuuhoz  (aki remekül köt-horgol-fest, de engem mindig a haja taglóz le), elvarázsolt Mary Jane mamusza, és hogy ne csak kézműveskedjünk: Erdőkóstoló faeperlekvárja.




Mutatok is valamit: tesztelő lettem, amitől stresszes vagyok, mert nehogy elrontsam... Én, akinek smafu minden minta és szabály, pont egy ilyen kis helyes nuppos bébigubót vállaltam be :))) De úgy kell nekem!


Makai Zsu  a tervező, szerintem szép lesz, ha beveszi a gyomrom a kék-rózsaszínt. (Csak ilyen fonalam van itt a távolban, ezért kezdtem ebből. Az otthoni készletben van pár sokkal vagányabb szín, de nem baj, legfeljebb bontok...)










És persze annyira koncentráltam, hogy el is rontottam, mert 12 helyett csak 11 kisbigyóm van. Nem baj, laza vagyok, holnap a reggeli futás után friss aggyal megkeresem a hibát :)))









2013. július 13., szombat

Választások... 2.

Az előző részhez képest
haladtam  a "Csodakendővel", ahogy emk-s Zoli barátom nyomán elneveztem. (Itt is köszönöm a sok elismerést amit kaptam.)

Akárhogy is nézegettem, nekem ez a minta ehhez a fonalhoz túl tömör, és lazítottam rajta egy kicsit, ilyen most:






Így szeretném befejezni is, és valami egyszerűen szép szegélyt keresek hozzá.
Kell még pár nap, bár fogy a gombóc...

(Nem tudom hogy a képek széle miért ilyen fura.)




2013. július 9., kedd

Választások...

Persze, semmi politika ;)

Egyik fonalbolt akciójában vásároltam több gömböc Alize Díva fonalat, mindegyikből 2-2-t, hogy biztosan elég legyen... valamire :))) (Külön posztot érdemelne férjem végtelen türelme, ahogy a halmozódó fonalakat szemléli.)


Át kellett gombolyítani, vagyis mit mondok, tekerni az összes gombócot, mert nagyon laza volt és azonnal szétesett ahogy a dobozból kivettem... Tekerés közben beleszerettem mindegyik színbe és el-elképzeltem mit készítek majd belőle. "Természetesen" magamnak, de sorra rájöttem, hogy egyik sem az én színem. Viszont mérhetetlen vágyat éreztem a kipróbálásukra! A horgolásban is érdekelnek a színek, a szín és minta kapcsolata, a színharmónia...


Elkezdtem egy nagyimintás kendőt, mert ez a minta az egyik kedvencem: egyszerű, mégis mutatós...




De rájöttem, hogy ebből a fonalból nekem nem tetszik, mert bár kiadja szépen az átmeneteket, de túl tömör az egész. (4-es tűvel.) Így félbemaradt, de bekerült a "horgolós szatyorba" (ami most éppen Juli másodikos kiselejtezett tornazsákja, "cuki" piros alapon fehér pöttyös ;) ).

Seraphina kendőt már egy ideje el akartam kezdeni, de sose volt annyira nyugodt az élet körülöttem hogy tudjak rá figyelni... Most viszont, ebből a fonalból (a másik gombócból) elkezdtem, és nekem nagyon tetszett, bár a mintával vért izzadtam. Valahogy mindig akkor akart valaki beszélgetni, amikor én horgoltam, így a képen kb. 3 "nap" munkája látható... Nagyon tetszik a minta, szerintem gyönyörű ebből a fonalból.




Aztán, hivatalosak voltunk Mesőhöz kosárfonásra, és megmutattam neki a mű(kezdemény)veimet. Ő meg elájula vala, hogy milyen szépek, és rámutatott a nagyimintásra, hogy AZ! az igazi... Mindig örülök, ha egy jó embernek örömet szerezhetek, úgyhogy felajánlottam egy ajándék-kendő-kupont, amit elfogadott, így innentől kezdve neki készül a Nagyimintás. (A Seraphina-kezdemény meg lebontódott...)

Most ette meg az első 100 g-os gombócot, kezdődik a második. És olyan szerencsésen volt vágva, hogy éppen találkoztak, nem kellett több métert letekerni belőle.

Mostani állapota, mellette az új motring:


A héten folytatom, sok felnőtt van körülöttünk, így talán még esélyem van a befejezésre is...



2013. július 2., kedd

Gondolj rá virág...

Kezdődött egy "projekt", nem olyan rég: támogatni egy barátnőnket, aki megbetegedett és távolodni kezdett. Nem én voltam a főkolompos, mondhatnám hogy a dúlája támasztóasszonya voltam, segéderő, megerősítő.

Amíg vele voltunk, kapott rengeteg virágos képeslapot, rengeteg jókívánságot, szerveztem horgolt virágokat. Kedveseim: mindnek nagyon örült, szívből köszönjük!

Pár hete aztán továbblépett, méltón fejezte be az életét, úgy ahogy ő szerette volna. Ma lesz a búcsúztatója... Én sajnos nem tudok ott lenni, ezért itt búcsúzom, képekkel. Verbálisan csak korlátozottan, mert ez mégiscsak az internet, bizalmas dolgok megosztására nem alkalmas...

"Kedves Judit!
Amikor megismertelek, láttam mennyire ösztönösen megértő, odaadó vagy mások felé. Ebben aztán a többiek is megerősítettek: te talán nem tudtad, de a betegséged alatt sokat beszéltünk rólad, és mindig jó szívvel, vidáman, szép emlékeket idézve.
De nemcsak a munkádban sikerült ezt megvalósítani, hanem később is: sok embert megmozgatott a virággyűjtés, nagyon sok jó energiát mozgósítottál a világban!
Szerettük volna, ha tovább élsz fizikai valódban is közöttünk, de hiszem hogy minden élet teljes egész, és ha ennyi volt, hát ennyi.
Egy liliom a kertemből, 



amikor rád gondolok, ez a dal jut eszembe:
(szöveg: Schöntal Henrik, ea.: Szűcs Judith) Elbúcsúzom
"Elbúcsúzom, időnk lejárt
a dal most véget ért,
megyek tovább.

Elbúcsúzom, isten veled,
többre már nincs erőm
én, elmegyek..."

A videón a napraforgók és a sárga virágok olyan vidámak... Yt: http://www.youtube.com/watch?v=xDR1CHUl1yM

Egy kép a lányaimról, mert neked is vannak, és biztosan jó helyen, hiszen G. a legjobb apjuk, és mi segítünk ha tudunk.




Horgolt virágok, mert a horgolós csoportból nagyon sokan küldtek minden szépet: benne volt a szívük-lelkük-munkájuk-idejük.







Már te is ott vagy azok között, akikre gondolok amikor gyertyát gyújtok. Amikor önző vagyok, akkor szomorkodom hogy szaporodnak a többiek a túloldalon...




Drága Judit, remélem egy másik életünkben megint találkozunk, de sokkal hamarabb és többet beszélgetünk!

Szeretettel ölellek: pynky"











"Ezt az évet is túlélték a hősök,

 ez nem volt egyszerű..."
Juliék az utolsó héten hallották a suliban ezt a dalt, szuper: http://www.youtube.com/watch?v=kmLFYPbGLiQ

Rengeteg dolog történt ebben az évadban: Emmával az oviban, Julival a suliban és velem is. Köszönjük a részvételt, de már vége, nyaralunk :)