2016. december 30., péntek

Ítéletidő és sétáltatás

Sajnos a nagy építkezésben nem sikerült részt vennünk, de pár napja végre kijutottunk Julival a Mányi Menedékbe. Szó szerint menedékre  volt szükségünk, mert iszonyú szél fújt, és (főleg délutánra) olyan hideg lett, hogy azt hittem belefagy a lapát a kezembe. (A lapátról később még írok...)

Megmérettünk és "oktatódtunk", megfelelőnek találtattunk, úgyhogy sétáltattunk kutyákat, többször is, és szakmunkát is végeztünk(tem).

Reggel:
Az idő... tragédia. Kb. 100 fok hideg, metsző szél... Valahol a képen ott van Elic (aki ugye fekete kutya), korán mentünk le, hogy odaérjünk negyed 9-re Mányba.




A nap viszont gyönyörűen sütött.


Odakint is... egy darabig. Volt jókedvünk, teánk, és sokan is voltunk. Magdi az alap, ugye ;) Aztán jött Eszter, Zsuék és Ildikóék.

Ő már nem "vihető": Séta Magdié

Az én első reggeli pisikaki köröm Kasza Bubu, akiről nem készítettem fényképet, mert mindkét kezemre szükségem volt. De itt vannak róla jó képek. Már sokkal csinosabb. Okos, mozgékony, nagy odaadással szimatolt a kertben és aktívan jelölt mindent :)

Juli Poltit vitte (a becsületes neve Poltergeist, de ez annyira gáz...), akivel nem volt sok gondja, remekül álldogált egy helyben... Azért néha odébbmentek, mielőtt odafagytak volna... (Itt az irigység beszél belőlem amúgy :D )

Poltiról egy régebbi kép, már itt is szép

Második körünk Julival a Bio-tesók voltak... Ők a félősek... Csak együtt sétálnak. Sokat tanultam a félelemről, amikor Elicet örökbe fogadtuk. Most is tanulságos volt a tesókkal körbejárni: hol Josta, hol Batyu bátorodott kicsit neki (és feszült be ettől mindkettő),  majd újra és újra össze kellett találkozniuk, érintéssel kapcsolódni, amitől leeresztettek. Ez nekem, aki érintéssel is foglalkozik (mint haptonómia és hordozás) nagyon hasznos tapasztalat volt.
Ezt azért írom le, mert szerintem amikor elmegyünk egy menhelyre kutyát sétáltatni, akkor nemcsak mi adunk (a munkánkat, időnket, energiánkat), hanem mi is kaphatunk ha odafigyelünk.

Itt látszik, hogy nem teljesen egyformák...

Itt nem...

(Igazság szerint ők hárman vannak, harmadik tesójuk annyira fél hogy még erősen rehabilitációra szorul vagy hogy hívják ezt. Róla is lesz majd kép később, mert délután Magdi kihozta és megmozgatta őt is.)

Ezek után következett egy kis melegedős pihi, így pihenünk mi:

Az önkéntesek ünnepi ellátmánya

A sétaköröket én Jaffyval kezdtem, a süket öreggel. Azt az instrukciót kaptam, hogy keveset fog sétálni, lassan, és lehet hogy a sarokról visszafordul. És hogy vigyázzak ha leül és ne húzzam, mert kihúzhatja a fejét a nyakörvből. (Magdi igen alapos, ezt én külön köszönöm, tényleg.)
Nakérem.
Jaffy ment mint az atomrakéta, szimatolt, peckesen dobálta a fenekét. Dehogy akart megállni... Na oké, néha bevárta WW-t. Érzékelte a jelzéseimet (próbálkoztam erősen, másképp mint hanggal... bár az vicces volt amikor elfelejtettem hogy süket...), elég rövid idő után rájött, hogy ha jelzek az jutit jelent és visszakocogott... Nagyon-nagyon és még egyszer: nagyon édes. Cukipofa. De tényleg. (Aki ismer, tudja hogy igen ritkán használom ezt a szót... :D :D )

Ez benti, mert ő bent lakik (kicsit homály)

Csak ennyire volt mozgékony... egy értelmes képet sem tudtam lőni róla

Julival együtt indultunk, ő WW-vel (William Wallace), akinek egyik hátsó lába sérült, de remekül közlekedik. Szépen jött pórázon, nem rángatott, szimatolt, jelen volt. Nem arcoskodott akkor se mikor kutyákkal találkoztunk.
A két kutya egymással is kellemesen elvolt.

Így beállt, hogy megmutassa: ő William Wallace

"Ne fotózz, haladjunk!" - éppen Jaffy-t próbáltam lekapni

Sétaköröm volt még Gombos, a mudi... arcán az összes csibészség... és az "oktatás" alatt már hallottuk hogy nagyon kell rá vigyázni. Itt is megkaptam az ukázt ("hívj, ha elszökött"), meg hogy húzni fog. Na, gondoltam, Magdi... Megmutatom én hogy laza pórázon hozom vissza! Tudjátok milyen fafejű vagyok...
De mondhatom Gombi jó okos, kitalálta hogy emberére akadt. Igaz, hogy jutalmaztam is becsületesen. Azt hiszem ő is a kedvencem lett. Olyan szilaj, de értelmes és irányítható. (Persze ez csak az én rövid idejű tapasztalatlan tapasztalatom... szóval ne vegyetek szakértőnek, csak halvány kókler vagyok a megjelent többi önkénteshez képest, és ezt komolyan gondolom.) Mentünk egy közepes kört, mert közben lefagyott mindenem, pedig be voltam öltözve. És laza pórázon, a kutyával együtt ;) értünk vissza a Menedékhez.

Gombos okosan figyel

"Hideg van... És fú a szél... Dimitrij Lénáról mesél..."

Közben Juli is dolgozott, mire visszaértem Pejvával boldogult. Öröm volt látni. (Pejváról sem tudok még sokat, csak annyit hogy ő sem egyszerű eset. Köszönöm a bizalmat Juli felé, hogy vihette ő egy körre.)

Van amiért érdemes leülni...
Itt következtek még izgalmas dolgok, mert Magdi kihozta a harmadik Bio tesót, Bonbont a kennelből. Én voltam a demóember, akihez nem mert odajönni, mert nagyon elfoglalt volt (éppen lefeküdni, mosakodni, ásítozni kellett...)
Szomorú ezt látni... de remélem kikupálódik ő is.

A három tesó
Volt még egy nagyon szép mozzanat, amiről csak videót készítettem, fotót nem: amikor Pelyva játékra invitálta a többieket (a 3 Biot). És megint olyan szomorú volt hallani, amikor Magdi azt mondta: "Pelyva most tanul játszani." (Basszusbasszusbasszus, rohadék emberek!)

Aztán, mivel nekem már nem jutott kutya, vállaltam egy kis szakmunkát (bár Magdi le akart beszélni, tényleg)...

Semmi gond a kutyagumiszedéssel, csak kéne a lapátba építeni kesztyűt

Hát így voltunk mi ezen a fényes szép napon.
Még egy kép Magdiról, mert sokat emlegettem. Bourbon nevű kutyájával...


Köszönöm a lehetőséget, jól éreztük magunkat.

 - - - - - - - - - - - -
Fontos adatok, mert tényleg minden segítségre szükségünk volna:
Az örökbefogadásról az eszkulap2016@gmail.com e-mail címen tudtok érdeklődni.

A bankszámlaszám, ahová bármilyen kis vagy nagyobb összegű adományt elfogadunk: Eszkuláp Egyesület, Magnet Bank 16200223-10054165



Ha séltáltatni jönnél, szólj, Magdi komolyan kitanított a feltételekről, de tényleg szívesen lát mindenkit a Mányi Menedékben.

Mindent köszönünk, amit kapunk:

Magdi elmondása szerint most leginkább takarókra és tisztítószerekre, valamint felmosó-eszközökre (mopfejek, nyél) lenne szükség.
De elfogadunk "bármi" kutyának valót: tápot, étrendkiegészítőket, gyógyszereket.

Ha nálam akarod leadni, szívesen szállítom a helyszínre :)





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése